funkcionális kötés szépségápolási ruházati szempont, mint spandex kötött anyagok alkalmazása

A spandex kötött anyagok alkalmazása a funkcionális kötés szépségápolási aspektusát is képezi, funkcióját fokozatosan fejlesztették ki a műanyag test kialakításán keresztül, a spandex kötött anyag beágyazásával, amely műanyag testtípusú kötött ruhadarabokat alkothat, és fenék-, has- és ülőfelületet is viselhet, és a jelenlegi ruházati piacon az eladások nagy részét teszi ki. Ugyanakkor a spandex trombus elleni védőhatással is rendelkezik, ami a spandexet tartalmazó kötött zoknikat is népszerűvé teszi. A spandex bemenetének beállításával a rugalmas nyomóerő fokozatosan növekszik a kötött zokni felső végétől az alsó végéig, hogy tovább javítsa a végtag véráramlását, és ezáltal elérje a trombus megelőzésének funkcionális hatását.
Az EN388 európai szabvány és az ANSI/ISEA105 amerikai szabvány közötti különbség
E két szabványban a vágásállóság szintjének kifejezése eltérő.

Az európai szabvány által tanúsított vágásálló kesztyűkön egy „EN 388” feliratú pajzsgrafika található. A pajzsgrafika alatt 4 vagy 6 szám és betű található. Ha 6 számjegyből és betűből áll, az azt jelenti, hogy a legújabb EN 388:2016 szabványt alkalmazzák. Ha 4 számjegyből áll, az azt jelenti, hogy a régi, 2003-as szabványról van szó.

↑ A bal oldali kép a régi, a jobb oldali pedig az új szabványt mutatja.
Az első 4 számjegy jelentése megegyezik: „kopásállóság”, „vágásállóság”, „szakadásállóság” és „szúrásállóság”. Minél nagyobb a szám, annál jobb a teljesítmény. Az ötödik betű szintén „vágásállóságot” jelent, de a vizsgálati módszer eltér a második számjegyétől, és a vágásállósági fokozat ábrázolása is eltérő, amit később részletesen tárgyalunk. A hatodik betű az „ütésállóságot” jelenti, és szintén betűkkel jelölik. Azonban csak akkor van hatodik számjegy, ha elvégezték az ütésállósági vizsgálatot. Ha nem végezték el, akkor csak 5 számjegy lesz. Bár az európai szabvány 2016-os verzióját már több mint 4 éve használják, még mindig sok régebbi kesztyűváltozat van a piacon. Az új és a régi szabványok által tanúsított vágásálló kesztyűk mind minősített kesztyűk, de ajánlottabb olyan vágásálló kesztyűt vásárolni, amely 6 számjegyű számokat és betűket használ a kesztyű teljesítményének jelzésére. Az amerikai szabvány ANSI 105 kifejezése.

2016-ban az amerikai ANSI 105 szabvány is frissítésen esett át. Az eredeti vágásállósági szintet a pajzs grafikáján 1-5 számok jelölték, most pedig „A1”-től „A9”-ig terjedő számok jelölik. Hasonlóképpen, minél nagyobb a szám, annál magasabb a vágásállósági szint.

De miért frissítették az osztályozási módszert 5 szintről 9 szintre? Ennek az az oka, hogy az új anyagok megjelenésével részletes osztályozásra van szükség a kesztyűk vágásállóságának jelzésére. Az új osztályozási módszerben az A1-A3 alapvetően megegyezik az eredeti 1-3-mal, de az eredeti 4-5-höz képest az A4-A9 6 fokozatot használ az eredeti 2 fokozatú tartomány felosztására, amelyek ellenállnak a kesztyűknek. A nemek közötti különbség finomabb osztályozást eredményez. Az ANSI szabványban a frissítés nemcsak a szint kifejezését, hanem a vizsgálati módszert is magában foglalja. Az eredeti vizsgálat az ASTM F1790-05 szabványt használta, amely lehetővé tette a TDM-100 gépen (a vizsgálati módszert TDM TEST-nek nevezik) vagy CPPT gépen (a vizsgálati módszert COUP TEST-nek nevezik) történő vizsgálatot, most az ASTM F2992-15 szabványt használják, és csak TDM TEST engedélyezett a vizsgálathoz. Mi a különbség a TDM TEST és a COUP TEST között?

A COUP TEST egy 5 Newton nyomású kör alakú pengét használ a kesztyű anyagának görgetésére és vágására, míg a TDM TEST egy pengét használ, amely különböző nyomásokkal nyomja a kesztyű anyagát, vízszintesen oda-vissza vágva 2,5 mm/s sebességgel. Bár az új EN 388 európai szabvány előírja, hogy két vizsgálati módszer, a COUP TEST és a TDM TEST használható, a COUP TEST keretében, ha nagy teljesítményű vágásálló anyagról van szó, a kerek penge eltompulhat. A számítások szerint a penge eltompul, és a TDM TEST kötelező. Meg kell jegyezni, hogy ha ez a nagy teljesítményű vágásálló kesztyű átesett a TDM TEST-en, akkor a tanúsító grafika második számjegyére „X” írható. Ekkor a vágásállóságot csak az ötödik betű jelöli. Ha nem nagy teljesítményű vágásálló kesztyűről van szó, nem valószínű, hogy a kesztyű anyaga eltompítja a COUP TEST pengét. Ekkor a TDM TEST elhagyható. A tanúsító minta ötödik számjegyét „X” jelöli.

↑ Nem nagy teljesítményű vágásálló kesztyűanyag, nincs TDM TESZT és nincs ütésállósági teszt.

↑ Nagy teljesítményű vágásálló kesztyűanyag, TDM TESZT elvégezve, COUP TESZT és ütésállósági teszteket nem végeztek.

Az amerikai és európai szabványok közötti megfelelés.

Az amerikai A1-A3 szabvány és az európai AC szabvány az alacsony vágásvédelmi szinthez, az amerikai A4-A5 szabvány és az európai E szabvány a közepes vágásvédelmi fokozathoz, az amerikai A6-A9 szabvány és az európai F szabvány a magasabb vágásvédelmi fokozathoz tartozik.